2013. március 17., vasárnap

Fűben, fában...

by PO

Jöjjön egy találós kérdés! Mi van a pohárban, ha nem víz?


Segítek: víztiszta, szagtalan folyadék. Fagyáspontja 0 °C körül van. Kémhatása kissé savas, pH-értéke 6,3. A sótartalma a debreceni csapvízénél alacsonyabb, vezetőképessége 0,45 mS/cm.
Szűkítsük a kört: nem mérgező, sőt! Igen előnyös élettani hatásokat tulajdonítanak neki. Íze kissé édes, enyhén fanyar aromával.

Ha a származási helyét is felfedem, vége a játéknak. Ez bizony a nyírfa leve!  Az ember ősidők óta él azzal, hogy tavasszal, a rügyfakadás előtt, az intenzív nedvkeringés megindulása után megcsapol néhány olyan fát, amelynek a nedve enyhén édes és azzal oltja a szomját. A nyírfalé ivásának szokása nagyjából a nyírfa (Betula pendula) elterjedési területével azonos. 

A magyar nyelvben sokféle névvel illetik ezt a nedűt. Mondják rá, hogy nyírvíz, nyírlé, boza (ez mást is jelenthet), nyirics, csiger, virics. Ez utóbbi azért is érdekes, mert a jó palócok és a székelyek egyaránt ezzel a névvel illetik - pedig szomszédhatás kizárva. Sőt, a viricselés magát a fa megcsapolását is jelenti.

A fa levét úgy nyerték ki, hogy bodzafából faragtak egy kis csövecskét, azt pedig 1-2 ujjnyi mélyen beeresztették a fa törzsébe. A kicsepegő levet edényekbe, tömlőkbe felfogták.  Így, ezzel a módszerrel egy nap alatt akár 20 liter virics is csapolható. Én nem akartam a fa törzsén sebet ejteni, emellett kevesebb lével is beérem, így egy kíméletesebb módszert választottam. Egy alsó helyzetű, lehajló, ujjnyi vastag ágat visszametszettem, majd kötöttem rá egy PET-palackot. Egy nap alatt tele lett. Így ni:


A nyírvíz komplex szerves savakat, ásványi anyagokat tartalmaz. Régen vesebántalmak, tüdőbaj ellen, ízületi fájdalmak enyhítésére tartották hatásosnak. Vértisztító hatású. 
A mai természetgyógyász irányvonal energetizáló, immunrendszert erősítő, nyirokrendszert tisztító hatását hangsúlyozza. Minden arra mutat, hogy a tavaszi tisztító kúrákban, böjtök során hasznosan alkalmazható.
Bővebb olvasnivalók  itt, ott, amott.

Nemcsak a nyírfa levét itták, hasonlóan ízletesnek tartották a juhar (jávor), cserfa és a szilfa nedveit is.  Ezek mindegyike tartalmaz egy kevés cukrot, így a régi időkben különösen kedvelték. Errefelé juharfát könnyebben találok, így még ezen a tavaszon megpróbálkozom annak a csapolásával is. Sőt, ha több nyírvíz gyűlik össze, akkor az erjesztéssel is teszek egy próbát. Mivel a nyírvíz források jó 2 hét múlva elapadnak, így próbálok gondoskodni áprilisra is.

Vannak elszánt emberek, akik a nyírvizet forralással besűrítik, bizony mondom néktek, egy kis kanálnyi nyírfacukor az ő jutalmuk! A jó finnek is így élnek vele. A nyírfacukorról mostanában ódákat zengenek, talán még a Fogorvosok Világszövetsége is melegen ajánlja, olvassatok utána.
Különben a besűrítés más célokat is szolgálhat. A derék székelyek ún. viricsfőző házakban végezték el a műveletet. A magasabb cukortartalmú léből magasabb alkoholtartalmú üdítőitalt készíthettek. Itt van benne az okosság...

A juharfa levéből szintén sűrítéssel készül a juharszirup. Ezek persze nem a nálunk előforduló, vadon termő alakok, hanem cukortartalomra nemesített fajták. A kanadaiak imádják, nem beszélve az amerikaiakról.

És végezetül még egy ajánlott olvasmány: 
Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin: Rákosztály

10 megjegyzés:

Névtelen írta...

Köszönet ezért!

Mitzi von Küche írta...

A xilit (nyírfacukor) valóban anticariogén, azaz szuvasodás-megelőző hatású.
Egy kérdés: csak ebben az időszakban lehet/szabad a nyírfát csapolni?
És külön köszönet Szolzsenyicin említéséért: a regényben konkrétan szerepel a nyírfavíz hasznossága.

Unknown írta...

Mitzi, én is köszönöm... :)

A nyír és a többi említett fafaj csapolása mindig a rügyfakadást megelőző néhány hétben szokásos. Utána már nem sikerül. A nyírfa már felpörgött, még vagy 2 hétig adja a kincset, a juhar egy kicsit később indul.

anica inkognitóban írta...

Hmm.. érdekes poszt, a fűben-fában orvossággondolat pedig számomra alap! :)

süllőcske írta...

Értékes poszt, Imre! Köszi.

Erdokóstoló írta...

Sajnos nekünk nincs nyírfánk, egyébként kipróbálnám. Érdekességként: Európában 30 fafajt csapoltak, ill. csapolnak főképp északon a nyíreket ma is. Nálunk, ha jól számolom, hét fafajt. Van egy fafaj, aminek érdekessége, hogy egész évben (fagymentes időben persze) csapolták. Ez volt a pásztorok forrásvize, ott ahol nem volt friss víz. Akár 20 évig is működött egy ilyen csapos fa és "barna sört" adott (ez nem vicc). Majd írok ezekről, ha lesz kis időm az Erdőkóstolón. üdv.
Andrea

PO írta...

@Andrea: kíváncsivá tettél! :)) Ettől kezdve reggel megnyitom az Erdőkóstolót és percenként frissítem :D

Erdokóstoló írta...

Örülök a napi vizitnek, de nem kell jelzem ha megvan. Őszintén szólva még gondolkozom is rajta, mert nem látom a törvényességi hátterét (az erdőben). de szólok ha meglesz.

Erdokóstoló írta...

Egy angol csapoló: http://wildmanwildfood.blogspot.hu/2013/03/tapping-birch-collecting-birch-sap-for.html

PO írta...

Andrea, ez nagyon jó!!!!! :D